1%

Kalincsák Balázsné Varga Katalinnak hívnak. A Somogy megyei Csurgó városában nevelkedtem. Itt jártam általános iskolába, mellette pedig zongorázni tanultam. Miután megkonfirmálkodtam az akkori lelkészem, Szekeres Elemér megkért, hogy az istentiszteleteken kántorizáljak. Talán mondhatom, hogy innentől kezdett érni bennem, hogy milyen jó is az Istennek szolgálni. Kilenc év kántori szolgálat következett, folyamatosan a gimnázium és részben az egyetem alatt is. 1995-ben kántori oklevelet szereztem a fóti Kántorképzőben, ahova a szívem nagyon visszahúzott minden nyáron. Hogy ne csak nyaranta találkozzak az ottani barátokkal, jártam a Kántorképző Mandák Kórusába is. A kórus azért volt fontos nekem, mert jártuk az országot, és szolgáltunk gyülekezetekben. A Budapesti “Fasori” Evangélikus Gimnáziumban érettségiztem 1996-ban. Még ebben az évben elkezdtem tanulmányaimat az Evangélikus Hittudományi Egyetemen.

Majd 2000. szeptember 23-án kötöttünk házasságot Kalincsák Balázzsal. Alig pár hét múlva pedig tanulmányainkat Baselban, Svájcban folytattuk két szemeszternyi ideig. 2001-ben az elméleti vizsgáinkat letettük, így befejeztük az első öt évet. Utána pedig valami egészen más kezdődött Pápán. Hatodévesként, lelkészjelöltként tanulhattunk és szolgálhattunk. Tanulhattunk a gyülekezet lelkészeitől és magától az élettől. Szolgálhattunk Istennek és embereknek.

Így szereztük meg gyakorlati vizsgáink letétele után a lelkészi diplománkat 2002 tavaszán. Július 7-én pedig Ittzés János püspök úr lelkésszé avatott bennünket Pápán. Így került sor a megbizatásunkra, augusztus 15-től a Nemescsó-Meszlen-Acsád-Kőszegdoroszlói Társult Evangélikus Egyházközségben.

Reméljük, hogy Isten áldása lesz majd az itt töltött időn. Áldás lesz mind a mi, mind a gyülekezet számára, hogy mindannyian még jobban megerősödjünk abban, hogy egy a célunk: Istent szolgálni és Hozzá eljutni.